2013. február 20., szerda

A Földközi tenger szigetvilága




20 millió évvel ezelőtt Eurázsiát és Afrikát egy hatalmas tenger, a Tethys volt. Ez kötötte össze az Atlanti-óceánt és az Indiai-óceánt. Az észak felé mozgó afrikai kőzetlemez észak felé tósodott, és a Kis-Ázsia térségében ütközött, egy kisebb beltengeré torzítva az egykori hatalmas tengert. Az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika térségében lévő természetes csatornákon keresztül volt összekötve az Atlanti-óceánnal.
A Földközi-tenger lassan kiszáradt, ötmillió évvel ezelőtt egy száraz síkság volt. Ezen a területen az eddig elszigetelt Afrika állatai átvándoroltak az új földre: titanosauroszok, a nyomukba pedig abelisauridák vándoroltak.
Visszafelé a neoceratopsidák és a tyrannoraptorok vették célba az új területet.
A dinoszauruszcsordák gyakran letelepedtek az az idő tájt fennsíkokon. A Gibraltári-szoros megnyitása után az Atlanti-óceán vize behatolt az eddig száraz mélyföldre, létrehozva a Földközi-tenger későbbi szigeteit, elvágva a szárazföldtől és az ott élő rokonaiktól az ott élő dinoszauruszokat. Míg a pleisztocénbe azok kihaltak, addig a szigeteken élő állatok a kevés táplálék, a szűkös hely és a gyakran fellépő beltenyészet miatt fokozatosan törpévé váltak.




Például a Cypruceratops. Ez a ludoceratops faj Ciprus szigetén él, 150 centiméter hosszú és 90 centiméter magas. Az orrlyukai felett kisebb tüskék nőnek. Ez a teremtmény a két hátsó lábán jár, a mellsőkel pedig megragadja és lehúzza a faágakat, hogy hozzájusson az azokon növő hajtásokhoz és gyümölcsökhöz, úgy, mint a kedvenc táplálékához, az olajbogyóhoz.

Öt-hat fős csoportokba él.





Szintén Cipruson él a Parvatitan nevű sauropoda. Ez a teremtmény három méter hosszú és két méter magas. A fák lombjaival táplálkozik, de ha nincs más, akkor megelégszik a fűvel. A ragadozók elleni védekezésül a hátán lévő bőr a teknőspáncélhoz hasonlóan megvastagodott és megkeményedett. Ez, és ostorra emlékeztető farka védi meg a ragadozóktól.





Mint például az Insuraptor, ez a legkisebb tyrannoraptor 2 méteres testhosszával. Gyors és fürge ragadozó, de gyakran dögöket is fogyaszt. Az egész testét fekete tolltakaró borítja, kivéve a fejét. Ez azért szükséges, hogy elkerülje a fertőzéseket, amit a dögök belsejében turkálva elkaphat. Ebben segít a második szemhéja, ami ilyenkor lezárja a szemeit.





Kréta szigetén egy másik törpenövésű ragadozó él, utolsó az Afrikai abelisauridok közül. Ez a Minosaurus. Ez az állat 3 méter hosszú és 1.5 méter magas. A parvatitánhoz hasonló törpenövésű sauropodákat ejt el.
A teste tömzsi és ormótlannak tűnhet, de ez teszi halálos vadásszá. A bozótosokban megbújva várja a zsákmányt, majd erős lábizmainak hála előugrik, és az állkapcsával halálos satuba fogja a nyakát, eltörve azt. Magányosan élő, egymással rivalizáló bestiák. Csak párzási időszakban találkoznak és tűrik meg egymást a hímek és a nőstények.


A képek Tóbiás Ferenc munkái